Mujkó............

Egy másik gyönyörűség.Szerintem.

Ezt a szobrot úgy kell elképzelni,hogy fennt van a levegőben és onnan les ránk.

Mindenképpen meg kell néznie annak aki arra jár.

Kati néni.........

Kati néni az úgynevezett felsőváros tipikus alakja.Ilyen kerekes kocsikon hordták be a felsővárosi asszonyok termékeiket a városi piacra.Többek között a híres kacsafertályt amit kivételes alkalmakkor még a mai napig lehet a piacon kapni.A szobornak ma más úgymond "funkciót "szánt a város tanuló ifjúsága.A hiedelem szerint aki megsimogatja Kati néni orrát az nem felel aznap az iskolában.Mondanom sem kell,az orra csillog-villog.Hátha bejön.........

A kacsafertály mellett a felsővárosi savanyú káposzta is híres volt a fehérvári piacon, de e mellett az 1960-as évekig még répát is savanyítottak. Magas C-vitamin tartalma miatt ma is sokan keresik az igaz házi savanyú káposztát, azonban mostanság a Felsővárosban már csak néhányan foglalkoznak ezzel. Még a nyolcvanas évek derekán is több ház ablaka hirdette ezen városrész termékeit, piacra is sokan jártak, mostanában pedig kuriózumnak számít már ha igazi eredeti recept alapján készített savanyú káposztával találkozik. A megtisztított káposztából a torzsát kivették, mert a nagy lapos szeletek nem szépek a szálak között és a tömörítés is egyenletesebb a nagyobb darabok nélkül. A szeleteléshez régen reszelőt, vagy gyalut használtak, a mellékelt képen azonban az ún. spirálkéses káposztagyaluval dolgoznak a káposztával. A szép egyenletes szálú káposztát rétegenként a kilúgozott és tisztára mosott hordóba tették, alulra só került, aztán rétegekben a káposzta és a fűszerek. Piros csöves paprika, szeletelt birsalma, köménymag, egész fekete bors, és babérlevél került még a savanyúba. Három-négy réteg után a muszkalónak nevezett döngetővel pedig összedolgozták. Régen a gyerekek lábát kötötték be fehér ruhával és ők taposták meg nagy élvezettel a káposztát. Vigyázni kellett arra is, hogy a káposzta ne törjön össze. Mire tele lett a hordó, a káposzta habos levet eresztett, ami rendkívül magas vitamintartalma miatt még ivásra is igen jó. A teli hordót fehér ruhával letakarták és fával lefedték, hogy kiszoruljon a levegő, majd kék nyomókövekkel alaposan összenyomták. Tárolták a káposztát fakádban, sajtárban, dézsában, káposztás bödönben, más néven vindőben. Az erjedést a hordó szélén megjelenő fehér, vastag hab jelzi, melyet tíznaponként eltávolítanak, leszedték a köveket, a takaró fákat, és a fehér ruhát. Ügyeltek arra, hogy a lé az erjedés 4-6 hete alatt ellepje a káposztát. A savanyítás titkai közé tartozik a hőmérséklet is, ezzel az érés idejét tudják szabályozni, de a savanyúságát is befolyásolja. A Felsővárosiak egészben savanyított káposztát is készítettek, ezeket a szeletelt között érlelték, vagy külön, a megmaradt lében érlelték, azonban ehhez magasabb 30 fokos hőmérséklet kellett. Ha ma a Felsőváros utcáiban sétálunk néhány helyen találkozhatunk még az ablakokban savanyú káposztát hirdető táblákkal, de egyre kezdenek letűnni a városrész mezőgazdasági hagyományai. Megjegyzendő, hogy az itt savanyított káposzta nem hasonlítható össze semmilyen fajta boltban kapható csomagolt vagy kimért káposztával.

Itt élünk.........

A VELENCEI BORVIDÉK TÖRTÉNETE


--------------------------------------------------------------------------------


A Budapest és a balatoni borvidék között elhelyezkedő velencei borvidéken a szőlőművelés, bortermelés hagyományai a török időkig nyúlnak vissza. A Velencei-tó északi oldalát kísérő hegyoldalakban lévő pincék még a híres pákozdi csata idején, 1593 őszén is gazdagon teli voltak musttal és borral, amikor Pálffy Miklós báró a magyar királyi csapatokkal Pákozdnál fényes győzelmet aratott a Székesfehérvár felmentésére érkező török seregen. A nadapi vörösbor dicséretét a XVI. századi írások is említik. A török idők után, a XVIII. században Pákozd, Sukoró, Velence, Nadap, Nyék és Pázmánd lakossága, nemesek és jobbágyok magas színvonalú szőlő művelést, bortermelést folytattak, amelyről az azóta is fennmaradt hatalmas dézsmapincék is tanúskodnak. A Mária Terézia királynő által kezdeményezett úrbérrendezés során keletkezett iratokban a velencei szőlőművelésről ezt olvashatjuk: "Vagyon ezen helységnek elegendő szőlőhegye magok határokban, sok jó borokat terem, ugyan azért az helységnek félesztendőbeIi bor árusítása engedtetik." A II.József kori térképek Pákozd, Sukoró, Velence, Nadap és Pázmánd határában összesen hat szőlőterületet tüntetnek fel. Ezekrő1 írta néhány évtized múlva az eső magyar folyóirat, a Tudományos Gyűjtemény 1817. évi kötetében Boldogréti Víg László: "Midőn az országútján Budáról Székes- Fehérvár felé utazó Nyék pusztát elhagyja, a Velentzei Tó ötlik szemébe. Azok pompás tekéntettel ajánlják magokat, és a fehérvári sző1ő hegyig majd szőlőkkel, majd a hegy tetőn fekvő Sukoró faluval, majd fákkal és termékeny földekkel mulatják az utast."

A XIX. századi statisztikusok, földrajzi írók feldolgozásaiban is találtunk a VeIencei-hegység szőlőtermesztésére, borára vonatkozó adatokat. Az első magyar statisztikus, Fényes Elek 1851-ben így mutatta be Velencét: " Van postahivatala, vendégfogadója, gazdag szántóföldje, igen jó bora, nádja, hala, vízi madara bőséggel." Azt is megemlítette Fényes Elek, hogy Velence "szőlőhegye jó fehér bort terem". Galgóczi Károly 1855-ben kiadott mezőgazdasági statisztikájában azt olvashatjuk, hogy " a velenczei tóra dűlő Sukoró hegy jó bort és épületkövet ad."

A velencei borvidéken - Pákozd, Sukoró, Velence, Nadap, Pázmánd községekben - 1865-ben összesen 1049, 1935-ben 570 katasztrális hold volt a szőlőterület nagysága. A csökkenés a XIX. század utolsó harmadában Európa-szerte elhatalmasodó filoxéravész pusztítását jelzi. A járvány hatására a velencei szőlőhegy teljesen kipusztult. Legjobban a pákozdi Külsőszőlő vészelte át a pusztulást. A filoxéravész után így a többi községekbe innen vitték a vesszőt a szőlőrekonstrukció elkezdéséhez.

A filoxéra pusztítás előtt a következő szőlőfajtákat termesztették: lúdtérdű" kolontár, bakator, juhfarok szőlő, gombszőlő, gyöngyszőlő, somszőlő, rácfehér, rácfekete, cigány, érdi, milkovácsi, hamvas denka, kecskecsöcsű. A filoxéra után a fehér borszőlőket telepítették úja.

Századunk első felében legelterjedtebbek voltak a rizlingszilváni, olaszrizling, mézesfehér és az ezerjó fajták. Az ebből készült fehérbort keresték a vendéglősök és a borkereskedők. A velencei borvidéknek a XIX-XX. században nagy szerepe volt a főváros, Budapest borellátásában. Sőt, mivel a velencei bor jó1 bírja a szállítást, nem törik meg, a XIX. században szerepet kapott az angol királyi haditengerészet borellátásában is. A velencei és sukorói szőlőhegyekben kedvező időjárás esetén aszú szőlőt is szüretelnek és aszúbort készítenek. A déli fekvésű hegyoldalakon a vulkáni eredetű talajban különleges, csak itt tapasztalható zamatú, tüzes, erős borok teremnek. A napsugárzásban egyébként is gazdag, déli lejtők közvetlenül a Velencei-tóra tekintenek, így a tó víztükre révén kettős besugárzást kapnak. Nem véletlen, hogy a velencei borok, például a Cseh Ede pincéjébő1 valók, már az első világháború előtt a móri borokkal együtt aranyérmet nyertek a borversenyeken.

A velencei borvidék szőlősgazdái a jó termés érdekében gyakran fohászkodnak Szent Orbánhoz. 1984. május 25-én felállították Velencén a Bence-hegyi Sárgaföldes dűlőben Szent Orbán kőszobrát. Azóta minden esztendőben az Orbán napját követő szombat délutánján litániát tartanak a szoborná1. Itt hirdetik ki az Orbán-napi borverseny eredményét és értékelik Orbán püspök előző évi szőlővédő tevékenységét, ami alapján illatos borral, vagy sáros vízzel locsolják meg a kőszobrot.

Napjainkban a velencei borvidéken a szőlőterület nagysága több mint 600 hektár. A legelterjedtebb szőlőfajták: a zöld veltelini, rajnai rizling, olaszrizling, chardonnay, rizlingszilváni, ezerfürtű és a zweigelt. Egyre többen telepítenek minőségi bor készítésére kiváló hagyományos kékszőlőfajtákat ( Cabernet Saugvignon ) és Hungaricomokat ( Zengő ).


A velencei borvidéken termelt borok 95 %-a fehér-, 5 %-a vörösbor.


Borvidékünk Szent Benedictus Borrendjének zászlósbora a rajnai rizling.

Itt születtem...........

Székesfehérvér története és látnivalói .

Székesfehérvár az ország egyik legrégibb, leggazdagabb történelmű városa, a középkorban a magyar királyok koronázó és temetkezési helye. Ma is Fejér megye kulturális és gazdasági központja.
Székesfehérvár a Dunántúl második legnagyobb kiterjedésű települése. Fejér megye székhelye, kulturális és gazdasági központja. Itt él a megye lakosságának közel 40 százaléka. A megyeszékhely egyben püspöki székhely is. A Nemzeti Emlékhely mellett a középkori alapokra épült barokk város nevezetes műemléki - többek között - a püspöki székesegyház, a püspöki palota, a ciszterci templom és rendház, a jezsuita templom, a Zichy-palota, a városháza, és igazi különlegesség a romantikus lovagvárak mintájára épült Bory-vár.

A koronázó város
"Árpád a többi magyarral együtt... Noé-hegyén, Alba közelében ütött tábort. Ezt a helyet választotta Árpád először Pannóniában, és Szent István király, aki tőle származott, ezért alapította később ennek közelében Alba városát" - írja a Képes Krónika.

A X. században kialakult, mocsarak által védett fejedelmi szálláshely egy ideig elárvultan várta, hogy a fény ismét rávetődjék, míg az 1000-ben királlyá koronázott István a külső és a belső ellenségtől veszélyeztetett hatalmának megszilárdítása után 1018-ban megépíttette a Fehérvár alatt a Szentföld felé vezető zarándokutat. Az útvonal csomópontjában reprezentatív, királyi központot szándékozott létesíteni. Első lépésként felépíttette a koronázó bazilikát, amely köré hamarosan további templomok, kolostorok, paloták emelkedtek, felépült a prépostság és a káptalani iskola is. A királyi székhelyet falakkal vették körül, a koronázási templomot állandóan tovább bővítették, díszítették. A zarándokút politikai jelentősége indokolta, hogy a király az útvonal közelében fekvő Fehérváron éljen. Ezért épült fel ezen a helyen a Nagyboldogasszony-bazilika, amely a város jelentőségét hosszú évszázadokra meghatározta. A bazilikának az utókorra maradt töredékei beszédesen vallanak a régi időkről. A pompás, gazdagon berendezett épület középpontjában helyezték el a királyi trónust, a "széket", melynek a város a Székesfehérvár elnevezést köszönheti.

A királyi bazilika felépülése után az ősi Alba Regia több mint fél évezredig koronázóvárosként, királyok temetkezési helyeként, törvénylátó napok helyszíneként egyedülálló szakrális és közjogi ranggal bírt a magyar városok között. Itt nyugszanak az országalapító István király földi maradványai, és későbbi királyaink is nagyrészt ide temetkeztek. A királyi udvar jelenléte, a gyakori, országos ünnepi események, a zarándokútvonal forgalma tömegeket vonzott ide, ezáltal virágzó ipari és kereskedelmi élet alakult ki.

A város falai között 32 királyt koronáztak. A Nagyboldogasszony-bazilikában őrizték a koronázási jelvényeket és az ország levéltárát. A hatalmas épületben koronázások és királyi esküvők, temetkezések és országgyűlések, ítélkezések és birtokadományozások, tehát az állami élet legjelentősebb eseményei követték egymást. Az országgyűlések közül az 1222-es volt a legjelentősebb, amikor az Aranybulla kiadására került sor. Bár a XIV. századtól Buda, Esztergom, Visegrád is versengett a főváros rangjáért, a koronázások, a temetkezések a XVI. század közepéig itt történtek.

Török hódoltság

A terjeszkedő török birodalom 1543 után elfoglalta, a maga képére formálta és Isztolni Belgrádnak nevezte az ősi Alba városát. A hódoltság 150 esztendeje során keleties élet folyt a méltóságteljes falak között. Polgárainak egy része elmenekült, templomait kifosztották és dzsámivá alakították, a keresztény szentek helyére muzulmán jelképek kerültek. Minaretek, fürdők épültek, a tereken török kereskedők jelentek meg.

A bazilika, melyet Mátyás király halála (1490) után először Habsburg Miksa fosztott ki, később egy villámcsapástól súlyosan megrongálódott. Teljes pusztulását a törökök kivonulását követő nemtörődömség okozta. Díszesen faragott köveit, alapfalait ma kegyelettel őrzi a város.
A hódoltság alatt enyészetnek indult fél évezredes kultúráról ma már csak a középkori romkert kőtöredékei és a latin nyelven írott krónikák regélnek. A vár a török időkben is megőrizte stratégiai jelentőségét. Birtoklásáért többször összecsapott a török és a magyar királlyá is megválasztott Habsburg császár. A csatározások vezettek a város pusztulásához. A császári csapatok támadása azonban csak egy alkalommal, 1601 őszén járt eredménnyel, amikor egy esztendőre visszafoglalták a várost.

Székesfehérvár véglegesen 1688-ban szabadult fel. A régi kiváltságokat (a szabad bíró- és tanácsválasztást, a vámmentességet, az országos vásárok tartását és a városcímert) 1703-ban nyerte vissza.

A barokk város

A XVIII. század elejétől a már szabad, de néptelen, elhanyagolt, romos városban új irányú fejlődés indult. A megyeszékhely Mária Terézia királynő rendelkezésére 1777-ben püspöki székhely lett, és a római katolikus egyház egyik központjává vált. A jezsuiták iskolát, patikát alapítottak. Székesfehérvár iskolavárosi hagyományai egy évezredre nyúlnak vissza. Ez a század alakította ki a történelmi belváros ma is élő arculatát, meghagyva az utcák szelíden kanyargó, ősi vonalát, amelyeket szűk sikátorok és terek kapcsolnak egymáshoz. A középkori alapokon pompás barokk város született. A múlt legendás épületeit, köztük a koronázási bazilikát azonban már nem lehetett helyreállítani. A város kulturális jelentőségét bizonyítja, hogy a Székesfehérvári Nemzeti Játék Színi Társulat itt mutatta be a születő magyar drámairodalom első darabjait. 1842-43-ban a kor neves színészei között Petőfi Sándor is fellépett, és itt kezdte pályáját Laborfalvy Róza.

A megyeszékhely közlekedésének fejlődésében fontos dátum 1860, amikor átadták a Székesfehérvár-komáromi vasútvonalat. A Déli vasút 1861-ben, a Veszprém-Celldömölk vasútvonal 1872-ben épült. A vasútépítések erősítették Székesfehérvár közlekedési helyzetét, azonban hagyományos centrum szerepét, vásárváros jellegét háttérbe szorították, egy időre fejlődését is gátolták.

A zömmel német ajkú város a XIX. századi reform mozgalmak hatására lassan magyar érzelmű lett. A városi polgárság és ifjúság azonnal csatlakozott az 1848. március 15-én kitört pesti forradalomhoz. A kiegyezés után a fejlődő Budapest árnyékában egy alig iparosodott, mezőgazdasági jellegű város lett. Csak a háborús készülődés során telepítettek ide ipari üzemeket. II. világháború után az erőltetett iparosítás folytatódott. Az 1945-ben 35 ezres város az 1970-es évek végére 100 000 főre gyarapodott.
A barokkos jellegű belváros házai védett műemlékként megmaradtak, de új lakótelepek épültek. A rendszerváltás után újabb gazdasági fellendülés volt a városban.


LÁTNIVALÓK

Középkori Romkert – nemzeti emlékhely

A koronázó és királyi temetkezési helyül szolgáló bazilikát Szent István építtette. Ennek maradványai és a Szent István-szarkofág bemutatására kialakított romkert és emlékhely nemzeti zarándokhely lett.

1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulójára készült el a romkert, amelyben a bazilika maradványait, kőfaragványait és a Szent István-szarkofágot mutatják be.
A szarkofág részére Lux Géza tervei alapján emelt mauzóleum és kőtár külső falait Madarassy Walter finom domborművei, az ablakokat Árkayné Sztehlo Lili üvegfestményei, a mauzóleum falait Aba Novák Vilmos történelmi seccója ékesítik.



Romkert

A romterületen Szent István bazilikájának pillérmaradványait és a szentélyt lezáró apszis alapköveit láthatjuk. A kőlapok több királyi pár sírhelyét, a terméskövek a királyi trónus egykori helyét jelzik.

A főhajó tengelyében alakították ki Szent István végső nyughelyét, amelyet ma kereszttel jelölt egyszerű kőlap fed. A bazilikához több kápolna épült, melyek királyi, főúri temetkezési kápolnák voltak. Ezek maradványai ma is láthatók.

A török időkben tönkrement épületeket a város 1688-as visszafoglalása után már nem lehetett újjáépíteni. Köveiből építették fel 1801-ben a püspöki palotát, a többi maradvány a föld alá került.

Szent István szarkofágját 1803-ban találták meg a romok eltakarításakor. 1848-ban feltárták III. Béla és első felesége, Chatillon Ágnes (Anna) földi maradványait, melyeket végül a budavári Nagyboldogasszony-templomban temettek el újra.

Tervszerű ásatást először 1936-37-ben végeztek, ennek során a bazilika mintegy harmada került napvilágra, ekkor alakították ki a romkertet. Felavatása 1938-ban, államalapító szent királyunk, István halálának 900. évfordulóján történt.


Szent István szarkofágja

Valószínűleg Szent István tetemét tartalmazza a romkerti mauzóleumban található XI. századi kőkoporsó.

A nagyméretű, budai fehér mészkőből faragott koporsót, amely eredetileg római szarkofág volt, három oldalról díszítették. A rövidebbik oldalon az elhunyt lelkét jelképező angyal látható. A hosszabb oldalakon életfák és rozetták között hatszárnyú cherub kapott helyet.
A szarkofágot 1803-ban találtak meg a romok eltakarításakor. 1814-ben Budapestre, a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították, ahonnan 1936-ban került vissza Székesfehérvárra.
A háttérben Aba Novák Vilmos nagyméretű falképei láthatók.


Aranybulla-emlékmű

A hagyomány szerint ezen a helyen hirdette ki II. András király nevezetes törvénygyűjteményt 1222-ben. Az Aranybulla a nemesi kiváltságokat rögzítette.

Az 1972-ben felavatott emlékmű Rétfalvi Sándor alkotása. A szobor csak 1990-ben került jelenlegi helyére, mert addig a Csúcsos-hegy tetejét az 1945-ben Székesfehérvárért folytatott harcokra emlékeztető szovjet tank foglalta el.


Fekete Sas Patikamúzeum

Az eredeti barokk stílusú berendezés látható a XVIII. századi épületben. A jezsuita szerzetesek által alapított patika bútorai a jezsuiták faragóműhelyében készültek Baumgartner Bernát vezetésével.

A patikamúzeum állandó kiállítása a páratlan szépségű, 1758-ban készített barokk, faragott patikafelszerelést mutatja be, valamint a felidézi a patika történetét is. A gyógyszertár 1971-ig működött eredeti funkciójában.
A gyógyszerprés a hozzá tartozó rézmozsárral, és több festett fatégely érdemel figyelmet a kiállított tárgyak közül, melyeket vélhetően még a jezsuiták készítettek. Kiemelkedő szépségűek a több mint két évszázados gyönyörűen formált, sokfiókos tárolószekrények, és a kétfejű sast ábrázoló kenőcsös tégelyek.

A Patikamúzeum belső termében időszaki kiállításokat rendeznek.


Palotavárosi Skanzen

Az egykor rácok által lakott terület ma szabadtéri múzeumutca. A jellegzetes épületekben múzeumok működnek.

Deszkakerítéses, meszelt falú, nádfedeles házak, az 1774-ben épült templom emlékeztet az ezen a területen valamikor nagy számban élő rác iparosokra.
A Rác utca 11. számú házban az utolsó lakók, a rác nemzetiségű Csikós család eredeti berendezési tárgyai, valamint a palotavárosi kismesterségekre, a céhes életre vonatkozó dokumentumok kaptak helyet. A legutolsó helyiségben egy kalaposműhely berendezését állították ki.
A skanzen 1989-ben Európa Nostra-díjat nyert.


Római katolikus püspüki székesegyház

A gótikus eredetűi barokk templom 1758-1768 között épült Martin Grabner tervei alapján. A kriptában van III. Béla és felesége szarkofágja.

A főhomlokzaton nyíló kapuzat kosáríves kerete fölött a városcímer, puttók és kővázák díszelegnek. A párkány fölött, a tornyok közötti teraszt kőrács zárja, ennek három posztamensén Szent István, Szent László és Szent Imre szobra áll.
A templom belsejét Johann Cymbal Szent István életével kapcsolatos freskói díszítik. A főoltárkép, melyen Szent István Magyarország Nagyasszonyának oltalmába ajánlja az országot jelképező Szent Koronát, Vincenz Fischer alkotása. Ünnepélyes hatást kelt a gazdagon alkalmazott vörös márvány. Különlegesen szép a Franz Anton Hillebrandt udvari főépítész által tervezett, korinthoszi oszlopfőkkel tagolt oltár.
A kálvária stációit Búza Barna szobrászművész készítette az 1950-es években. A templom féltett kincse Szent István koponyaereklyéje.


Szent István Király Múzeum

A volt cisztercita rendház épületében otthonra lelt múzeum állandó kiállításai: Évezredek kincsei; Töredékek Fejér megye múltjából; A középkori és török kori Székesfehérvár; Római kőtár.

Az intézmény régészeti kollekciójának kiemelkedő együttese a Nadapon előkerült bronzkori kincslelet és az arany ékszerekben bővelkedő igari avar vezéri sír. A középkort kőfaragványok reprezentálják, az újkorból egyedülálló a Hadik család XVIII-XX. századi több száz darabos tálalókészlete és ékszerei, melyeket a seregélyesi kincs néven emlegetnek.
A megyei múzeumi szervezet központjaként működő intézmény gyűjteményei közül az 1 250 000 tárgyból álló régészeti a legnagyobb. A történeti 64 437, a numizmatikai 23 675, a néprajzi 11 530, a képzőművészeti 5785, az iparművészeti 2185, a természettudományi gyűjtemény pedig 5310 tárgyat tartalmaz.
A díszteremben időszaki kiállítások láthatók.


Bory-vár

A romantikus lovagvár kiállítóhely, ahol Bory Jenő szobrai és felesége, Komócsin Ilona festményei láthatók.

A város északkeleti határában, az Öreghegyen áll Bory Jenő (1879-1959) romantikus lovagvára, melyet a művész saját tervei alapján, az 1930-as évektől épített.

A vár az örökké tartó szerelem és példamutató házasság szimbóluma. Bory Jenő márványszobrai őrzik a bájos asszonyhoz fűződő szerelme emlékét. A termekben, az udvarban és kertben több mint 500 alkotásból álló műgyűjtemény tekinthető meg.


Budenz-ház, Ybl Gyűjtemény

A copfstílusú épületben elhelyezett gyűjtemény a székesfehérvári Ybl-család bútorait, családi képeit, használati és dísztárgyait, valamint Ybl Ervin képző- és iparművészeti magángyűjteményét mutatja be.

A képzőművészeti anyagban a XX. század első évtizedei csaknem minden jelentős mesterének művét megtaláljuk: Székely Bertalan, Csók István, Vaszary János, Ferenczy Noémi, Szőnyi István képeit, Vedres Márk, Fémes Beck Vilmos, Medgyessy Ferenc, Pátzay Pál, Ferenczy Béni, Borsos Miklós és mások szobrait, érmeit. Az iparművészeti anyagból kitűnik a földszinten látható skót szecessziós dolgozószoba-berendezés.

Ybl Ervin (1890-1965) művészettörténész Székesfehérvárról elszármazott családja emlékére az István Király Múzeumra hagyta képzőművészeti gyűjteményét, valamint a családi bútorokat és emléktárgyakat. A székesfehérvári születésű Ybl Miklós építésznek néhány személyes tárgya és bútora is része a kiállítási anyagnak.



Csitáry-víz

A strandfürdő számára termálvíz után kutatva bukkantak rá a savanyúvíz-forrásra. A 170 méter mélyből feltörő ásványvizet a fehérváriak százai fogyasztják nap mint nap.

A Malom- és a Varga-csatorna által közrefogott parkban, az egykori Rózsáskertben található, Csitáry-víznek nevezett kút 1999-ben kapott védőtetőt.


Csók István Képtár

Az 1944-ben tervezett épület nagytermének méreteit Aba Novák Vilmos Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannójának méreteihez igazították. A mű csak 2001 óta látható itt.

Aba Novák Vilmos 1937-festette meg a Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannóját állami megbízásként. A Párizsi Világkiállításon bemutatott festmény nagy sikert aratott, a zsűri Aba Novákot Grand Prix-vel jutalmazta.

A mű 2001-tól látható az eredetileg tervezett helyen.

Az épület homlokzati mozaikjai és szobrai Metky Ödöntől származnak. A képtárt a megyében született festőművészről, Csók Istvánról (1865-1961) nevezték el.

Az intézmény több országos rangú időszaki kiállításnak ad otthont.



Fehérvári Babaház

Régi korok játékszerei, babái, apró tárgyai láthatók kiállításon. A babaszobák jobbára városi polgári lakások kicsinyített másai 1800-1930 közötti évekből.

A kultúrtörténeti szempontból is becses gyűjtemény a várostörténeti múzeum helyreállított történeti épület földszintjén kapott helyet. A dr. Moskovszky Éva, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott könyvtárosa és édesanyja, Moskovszky Lajosné Auer Erzsébet 60 év alatt gyűjtötte össze a kiállított tárgyakat.



Kégl-kastély

A Csalapusztát 1873-ban Kégl György, a székesfehérvári Szent György Kórház megalapítója vásárolta meg. Hauszmann Alajos tervei alapján 1878-ban építtette itt fel neoreneszánsz családi kastélyát.

A kastély körül kialakított park belesimul a Velencei-hegység nyugati oldalának festői környezetébe.

A kastély körüli épületekben agrártörténeti szakgyűjtemény található. A kastély csak a múzeum megtekintése keretében látogatható.


Püspöki Könyvtár

A püspöki palota könyvtárában ritka könyveket és az egyik leggazdagabb vidéki ősnyomtatvány-gyűjteményt őrzik.

Az értékes darabok között van Aristoteles Metaphysica című művének latin nyelvű, kézzel írt és festett példánya, valamint Platón, Erasmus, Machiavelli és Luther művei.



Püspüki Palota

A copfstílusú palota 1780-1803-ban épült. Építője feltehetőleg Riedel Jakab volt. Az ebédlőben látható klasszicista falképek a XIX. század első felében készültek.

A palota az egykori bazilika köveiből épült fel. Az építkezés több mint 20 esztendeig tartott, így az alapvetően barokk épületen megjelentek a copfstílusú díszítőelemek.

A főhomlokzat dísze a hat pár korinthusi fejezetű falpillér, melyeket középen rátétes rozetták és füzér hangsúlyoznak. A palota két sarka fölött kőbábos attika ül, rajta vázák között egy-egy puttócsoport. A középrizalitot felül lezáró timpanon dísze Székesfehérvár második püspöke, Milassin József barokk címere. A timpanont kőváza és allegorikus alakok díszítik. Az épületet dekoratív manzárdtető zárja le.



Alba Regia középkori eredetű címerében nyitott városkapukat láthatunk. Ez a nyitottság jellemzi a várost ma is: tárt kapukkal és magyaros vendégszeretettel várják a látogatókat.


Szálláshelyek Székesfehérváron:

http://www.hungaryrooms.com/szallasok/Székesfehérvár/

Székesfehérvár térképe:

http://www.hungaryrooms.com/terkep/Székesfehérvár/

Vidéken élni..............

Szeretnék elmesélni egy rövid történetet arról,hogy mit okozhat jó esetben a "vidék".

Egyébként majdnem ilyen az erkélyünkről a kilátás a Velencei tó-ra.Nem rossz ugye?

Nejem aki kb.30 évig totál városi életet élt amikor összeköltöztünk még a "nagyvárosban"dolgozott és el nem tudta volna képzelni,hogy egy más "vidéki"/mitől vidéki nem értettem soha/költözzön.Arról meg még csak nem is álmodott,hogy egy faluban fog élni és a Misi henteshez jár húsért nem a szupermarketbe.Arról meg tényleg nem álmodott maximum rémálmaiban,hogy zsírszalonnát süt,lekvárt tesz el,az erdőben szed gyümölcsöt,házi bort és házi pálinkát iszik/iszunk/.

Pedig ez történt.

Még azért azt el kell mondanom,hogy a pincénkben gombát termesztünk/most kezdtük,és ilyen kis dobozos de jól néz ki/és,hogy én lecsót főzök meg házi ketchupot,és feketerigóval lehet beszélgetni,és ha megállítasz valakit a hegyen,hogy milyen fajtájú a kutyája akkor kb.1 órát beszél a madarakról,meg az Ingó kövekről,meg az erdőről.

Vagy ha azt elmeséli a volt kollegináknak,hogy a szürke gulya kihajtásnál mentünk végig a faluban a gulya után.

Hát ennyi ez történet.

Ja jövő héten megyünk lovagolni,és már állítólag az sem nagy baj,hogy nem zörög a villamos.

Egyébként ha valaki erre jár/Sukoró/ide mindenképpen menjen be nem fogja megbánni:

Egy"PICI"élet!

Üdvözlök mindenkit aki kiváncsi rám, Szeretteimre és csak úgy általában kiváncsi sokmindenre hiszen remélem,hogy sok sok mindent tudok majd érinteni ami velem, velünk és közben a nagyvilágban történt.

Hát akkor.....

Igazán nem tudom mikor és hol kezdődött a történet.Vagy 1962-ben vagy 1963-ban,de lehet,hogy 2001-ben sőt nem akarom húzni de lehet,hogy 2007-ben.Ez mind kiderül majd.Remélem.

Ott kellene kezdenem,hogy most decemberben lesz az első házassági évfordulónk.Az hogy mit szólt ehhez a három gyerek arról később.

Ja?...nem mondtam,hogy van kettő lányunk,és egy fiúnk és ők három éve ismerik csak egymást?

Van az úgy,hogy nem akkor és nem azzal találkozik az ember amikor és akivel kellene?

Hát persze.Nagyon sokszor.Valami ilyen történt Velünk is?Igen ilyen.

Azért még az elején szeretném elmondani,hogy ez az első blog amibe írok remélem nem leszek nagyon szerencsétlen,de valamiért úgy éreztem,hogy jó lenne ezeket leírni.Biztos,hogy van valami oka.Mint mindennek.

Még annak is amikor az ember szülei elutaznak tini korában kettő hétre.Mi az oka, értelme?Például,hogy az ember megtanul főzni,mert a hűtőgép az első házibulin kiürült.Van ilyen?Van.

Mit főzzön a gyerek 16 évesen?hát persze,hogy tésztát és ha már erre adta a fejét húsos-paradicsomos tésztát.Elmegy az ABC-be /akkor még csak az volt/és megveszi a hozzávalókat.Sajt,darálthús/kínai konzerv/és persze tészta, tök mindegy milyen úgyis csak meg kell főzni.Mindenki így csinálja nem?Hát nem!

A recept rém egyszerű /meg ne próbáld/hiszen 16 évesen minden egyszerű.A darálthúst ólajon és ha jól emlékszem egy kis hagymán lepirítottam a tésztát meg csak megkell főzni és kész.A sajtot az összekevert húsos tésztára reszeled és máris kész.

Csakhogy a tészta nem puhul az istenért sem.Pedig mindenki így csinálja nem?Nem.

Körülbelül két órai vízforralás és idegbaj után sem puhul.Még több olaj kell bele biztos.Teszünk bele.Van bőven.Meg még talán egy kis só.Az nem árthat 1kg tésztának,mert annyit akartam főzni.A tészta nem puhult.Feladtam és elővettem a kottát/a tészták zacskóját,hogy mégis mi az ábra.A használati utasítás így szólt:amikor az olaj kellően felforrt dodjuk bele a burgonyaszirmot/Chips/és kb.2 percig illetve amig felnem jön süssük.

Ugyanis félkész burgonyaszirmot bírtam vásárolni.

Mivel attól a tudattól,hogy ekkora ökör nem lehetek szakácskönyveket kezdtem vásárolgatni,és megtanultam főzni.Állítólag elég jól.

Hát ez volt az oka és értelme,hogy a szülők elmente nyaralni.