Egyébként majdnem ilyen az erkélyünkről a kilátás a Velencei tó-ra.Nem rossz ugye?
Nejem aki kb.30 évig totál városi életet élt amikor összeköltöztünk még a "nagyvárosban"dolgozott és el nem tudta volna képzelni,hogy egy más "vidéki"/mitől vidéki nem értettem soha/költözzön.Arról meg még csak nem is álmodott,hogy egy faluban fog élni és a Misi henteshez jár húsért nem a szupermarketbe.Arról meg tényleg nem álmodott maximum rémálmaiban,hogy zsírszalonnát süt,lekvárt tesz el,az erdőben szed gyümölcsöt,házi bort és házi pálinkát iszik/iszunk/.
Pedig ez történt.
Még azért azt el kell mondanom,hogy a pincénkben gombát termesztünk/most kezdtük,és ilyen kis dobozos de jól néz ki/és,hogy én lecsót főzök meg házi ketchupot,és feketerigóval lehet beszélgetni,és ha megállítasz valakit a hegyen,hogy milyen fajtájú a kutyája akkor kb.1 órát beszél a madarakról,meg az Ingó kövekről,meg az erdőről.
Vagy ha azt elmeséli a volt kollegináknak,hogy a szürke gulya kihajtásnál mentünk végig a faluban a gulya után.
Hát ennyi ez történet.
Ja jövő héten megyünk lovagolni,és már állítólag az sem nagy baj,hogy nem zörög a villamos.
Egyébként ha valaki erre jár/Sukoró/ide mindenképpen menjen be nem fogja megbánni:



1 megjegyzés:
Csodálatos ez a hozzáállás és szép lehet így élni!
Megjegyzés küldése