Tudta-e.............

Tudta-e hogy...
hogyan alakult ki a magyar címer? I.
Kezdeti államiságunk idején (XII-XIII. század) a mindenkori uralkodó saját képezte egyben az ország címerét is. Ez időben tehát külön államcímerről nem beszélhetünk.
Mai államcímerünk alkotóelemei, a pólyák, a koronán álló kettőskereszt, a hármas halom, a pajzson elhelyezett Szent Korona több évszázados fejlődés eredménye.
A pajzsra és zászlóra festett jelek, ábrák a XII. sz. elején állandósulnak. Még a címerek előképei sem jelennek meg a XI. sz. utolsó harmada előtt. Magyarországon királyi (állami) címerről csak 1202 után beszélhetünk. Így az Árpádok eredetmondájában szereplő turulmadár még nem jelenhetett meg címerállatként, ellentétben a Képes Krónikában ábrázolttal. A kettőskereszt, országcímerünk másik alapvető eleme, mint a királyi hatalom szimbóluma, III. Béla korában (1190 körül) jelenik meg, bizánci hatásra (III. Béla a császári udvarban nevelkedett). Nála jelenik meg először címerpajzson, pénzre verve. A korai előfordulásokban kilencszer, később hétszer vágott mezőben, hol a páros, hol a páratlan sávokban oroszlánokat ábrázolnak. Címerünk jobb mezőjében látható pólyák (vágásos címer, az
Árpád-ház családi jelvénye) először Imre király 1202. évi pecsétjén fordulnak elő. E pecsét címerén a pólyák közötti mezőn kilenc lépkedő oroszlán látható. Az oroszlános pólyás címer formája időről-időre változott, így például II. András 1222. évi úgynevezett "Aranybulláján" már csak hét oroszlán van. Ezekből a párosak egymással szembenézők, közöttük egy-egy hárslevél látható. E címer festett szép kivitelű példánya a Magyar Országos Levéltár épületének lépcsőházában található. Feltűnő különbség a két címerábrázolás között, hogy az Aranybulla pecsétjén az oroszlánok nem a pajzsmezőben, hanem a pólyákban vannak elhelyezve. Ugyanezen II. András 1231. évi pecsétjén öt pólyát és tizenegy oroszlánt találhatunk, de pénzérmein az oroszlánoknak nyomuk sincs. Az oroszlánábrázolás és a vörös-ezüst vágás spanyol hatást mutat. A vágásos címer a XIII. században csak rövid ideig használatos, IV. Béla (1235-1270) pénzein újra a kettőskeresztes címerpajzs tűnik fel.A pólyás címert az Árpád-ház kihaltával trónra került Anjou házi királyaink - jogfolytonosságuk jelzésére - szintén átvették. De ezt a gyakorlatot követték a többi uralkodóházból származó királyaink is történelmünk folyamán mindvégig. Az első ilyen egyesítésre utaló példa: A Bécsi Képes Krónikában Károly Róbert király pajzsán az Árpádok pólyái és az Anjouk liliomai együtt szerepelnek. A lebegőn ábrázolt kettőskereszt alatt hamarosan megjelent a hármashalom, utóbb a korona is. A pólyás és a hármashalmon álló kettőskeresztes forma először Nagy Lajos király pénzein fordul elő.A pólyákat és a kettőskeresztet Zsigmond király is alkalmazta pecsétjein, de használt pólyás-oroszlános pecsétet is...